Panzer I könnyű harckocsi

Németország 1919. június 28-án aláírta a Versailles-i békeszerződést.Az egyezmény a német fegyveres erőket komolyan érintette, melynek értelmében a német hadsereg létszámát 100000 főre csökkentették és megtiltották a harcjárművek,tengeralattjárók és hadászati célú repülőgépek gyártását is.Hitler 1933-as hatalomra jutása azonban újra zöld utat adott a haditechnikai fejlesztéseknek.Ebben az időben a német hadseregnek még nem volt képzett harckocsizó állománya ráadásul a kadétok kiképzéséhez szükséges eszközök sem álltak rendelkezésre.A német iparnak sem voltak még komolyabb tapasztalatai a harckocsi gyártás terén.Felmerült tehát az igény egy könnyen és olcsón gyártható,rövid idő alatt kifejleszthető kiképző harckocsira.Ezen igények kielégítésére hozták létre a Panzer I-es kiképző harckocsit.

A fejlesztés története:

1932-ben a német hadsereg Fegyverügyi Hivatala szovjet segítséggel megvásárolt két darab Carden-Loyd IV típusú kisharckocsit.A tesztek során arról akartak meggyőződni hogy a harcjármű alváza alkalmas-e arra hogy német 20mm-es ágyúval felfegyverzett lövegtoronnyal szereljék fel.A járművel alapos tereppróbákat végeztek amelyek során kiderült hogy az alváz akkor nyújtja a legjobb teljesítményt ha a lövegtoronyba egyetlen nagyobb űrméretű fegyver helyett ikergéppuskát szerelnek.A Fegyverügyi Hivatal a  Rheinmetall, Krupp, Henschel, MAN és Daimler-Benz  vállalatnak küldte el a harckocsi műszaki leírását.Az 5-t-s prototípust 7,92mm-es MG 13-as dupla géppuskával felfegyverzett, 360 fokban elfordítható lövegtoronnyal kellett felszerelni.1933 decemberében a német hadsereg a Damiler-Benz vállalat lövegtornyát és felépítményét, valamint a Krupp művek alvázát választották ki a további fejlesztési munkálatokhoz.Ezután három különböző mintapéldányra kötöttek szerződést a Krupp művekkel,de azzal a kikötéssel, hogy más gyárakat is vonjanak be a fejlesztésbe.Ezzel azt szerették volna elérni hogy több cég is értékes tapasztalatokat szerezzen a harckocsigyártás területén.

Gyártása:

1934-ben a Krupp gyár leszállította a Panzer I vagy fedőnevén LKA-1-es La.S (Landwirtschaftlicher Schlepper / LaS - mezőgazdasági traktor) harckocsi első mintapéldányát.A LaS elnevezést a program titokban tartása céljából alkalmazták mivel Németország a Versaillesi békeszerződés értelmében ekkor még elméletileg nem fejleszthetett harcjárműveket.Négy hónapnyi alapos tesztelés utána Fegyverügyi Hivatal alkalmasnak minősítette a típust és 150 darab Panzer IA legyártására adott megrendelést.A további megrendeléseknek köszönhetően a típusból végül körülbelül 300 darabot gyártottak. Az 5,4t-s Panzer IA változat páncélozása 6-13mm között változott amely csak a kézi fegyverek tüzétől óvta meg a személyzetet.A felfüggesztés négy futó és 3 támasztó görgőből állt.A harckocsi erőforrása az 57 lóerő teljesítményű , Krupp M305 négy hengeres benzinmotor, országúton 37 km/h maximális sebességet tett lehetővé.A későbbi német harckocsi típusokhoz hasonlóan a Panzer I-et is kis hatósugarú rádióval szerelték fel ami jobb kommunikációt biztosított a harckocsik között.A jó híradós felszereltség megjelenése a harckocsikban főként Heinz Guderian úttörő munkásságának volt köszönhető amely nagyban hozzájárult az 1939-1941-ben elért háborús sikerekhez.Az 1935-ben megjelenő Panzer I B változat a motor és a felfüggesztés terén különbözött az A variánstól.A B szériát erősebb 100 LE-s Maybach NL 38 TR motorral és módosított felfüggesztőrendszerrel látták el.A támasztó és futógörgők számát eggyel megnövelték.A változtatásoknak köszönhetően a harckocsi tömege 6 tonnára hízott, maximális sebessége pedig elérte a 40 km/h-t.A fegyverzet továbbra is két 7,92mm-es kaliberű MG 13-as géppuska alkotta amelyeket a lövegtoronyban helyezték el.

Egyéb változatok:

A Panzer IC változat már könnyű felderítő harckocsinak készült de légi szállításra is alkalmas volt.A harckocsi felépítménye a Panzer IB alvázának módosításával hozták létre.A páncélzatot 30mm vastagra tervezték így a harcjármű tömege 8 tonnára növekedett.A C változathoz a Panzer II 20mm-es ágyúval ellátott lövegtornyát használták.A tank nagyobb tömegét erősebb 150 lóerős Maybach HL 45 6 hengeres motorral ellensúlyozták így a Panzer IC csúcsebessége országúton elérte az 50 km/h-t.A D variánst a gyalogság támogatására szánták.A fegyverzeten az A és B verzióhoz képest nem változtattak a páncélzatot viszont tovább növelték ami a legerősebben védett területeken a 80mm-t is elérte.A 150 lóerős motor már nem igazán tudott megbirkózni a harcjármű 18 tonnás össztömegével ami a páncélos mobilitását 25 km/h-s maximális sebességre redukálta.Akár csak a D változat a Panzer IF is a gyalogság támogatására készült.A C/D/F változatokból viszonylag kevés készült, a legyártott mintegy 2000 Panzer I többsége az A és B típusból kerültek ki.

A Panzer I légvédelmi változata más néven Flakpanzer I, az A változat módosított alvázára épült. A  20mm Flak 38 L/112.5  légvédelmi ágyút a torony helyén található forgózsámolyra szerelték.A harckocsi alváz azonban már nem igazán tudott megbirkózni a többlet terheléssel.Összesen mintegy 24 darab Flakpanzer I készült.Mindhárom üteg (egy üteg 8 járműből állt)  a 614th Flak Abteilung kötelékében teljesített szolgálatot.Minden üteghez beosztottak 8 Munitionsschlepper I  lőszerszállító járművet is.A keleti front kegyetlen harcaiban 1943-ra gyakolrlatilag az összes Flakpanzer I megsemmisült.

A Panzer I lőszerszállító módosulata a Munitionsschlepper I 

Az sIG33 a Panzer I alvázára épülő tüzérségi változat volt melyet egy 150mm-es tüzérségi löveggel és doboz alakú felépítménnyel láttak el.Ezeket főként Észak afrikában használták.

A Panzerjager I-est cseh gyártámnyú 47 mm-es pak 36(t) löveggel illetve a legénység védelmére szolgálló küzdőtérrel szerelték fel.A gyártás 1941 februári leállításáig 202 darab Panzerkampfwagen I-et alakítottak át páncélvadásszá.A cseh 47mm-es páncéltörő lövegek felhasználása után a fennmaradó Panzerjager I-eket német 37 mm-es PaK 35/36-os löveggel építetté meg.Részt vett a Franciaországi,Észak-Afrikai harcokban illetve keleti fronton is bevetették, bár nemigazán bizonyult hatékony fegyvernek.Ezt főként az alacsony teljesítményű főfegyverzet indokolta.

A  Flammenwerfer auf PzKpfw I lángszórós páncélost úgy hozták létre hogy a jobb oldali géppuska helyére egy Flamethrower 40 típusú lángszórót szereltek be.A lángszóróval 10-12 tűzcsapás leadására volt lehetőség mindössze 25 méteres távolságra.Ahoz tehát hogy a Flammenwerfer I tűzcsapást tudjon mérni az ellenséges állásokra, ilyesztően közel kellett kerülnie a célpontjához, ehez viszont megfelelő páncélvédettségre volt szüksége.A panzer I azonban igen csak gyenge páncélzattal volt felszerelve, ezért nem igazán bizonyult hatékonynak.

Harci alkalmazása:

A típus harci alkalmazására először a spanyol polgárháborúban került sor.A Condor légión belül összesen mintegy 106 Panzer I-et használtak Ritter Von von Thoma ezredes páncéloshadsereg csoportjának kötelékében.A harcjármű hibáira már a harcok kezdeti szakaszában is fény derült.A fejlettebb T-26 és BT-5-ös szovjet harckocsik ellen a Panzer I páncélzata és tűzereje nem volt megfelelő.A spanyol műhelyekben egy két változatot felszereltek 20mm, 37mm illetve 45mm-es ágyúkkal hogy javítsanak a típus tűzerején de ez a jármű menettulajdonságait negatívan befolyásolta.Bár a Panzer I nem igazán felelt meg a harckocsik elleni harcra azonban a német hadsereg mégis rákényszerült hogy az első vonalban vesse be könnyű páncélosait mivel a Pz III és IV-es típusú harckocsik gyártása késedelmet szenvedett.Ennek köszönhetően az 1939-es  Lengyelországi invázióban még mindig 1445 Panzer I-es szolgált a német páncéloserőknél.A hadjárat során megsemmisült 219 német harckocsiból 89 volt Panzer I-es.

Egy Panzer IA a spanyol polgárháborúból.Figyeljük meg a 20mm-es ágyúval felszerelt, módosított lövegtornyot.

Összegzés:

A Panzer I túlságosan is gyenge páncélzattal és tűzerővel rendelkezett ahoz hogy sikeres harckocsivá válhasson.Az alváz teherbírása és a küzdőtér szükössége miatt a típus továbbfejlesztése illetve egyéb rendeltetésű felhasználása is erősen korlátozott volt.Azonban eredeti feladatkörében (kiképzés és felderítés) kiválónak bizonyult, valamint elég egyszerű és könnyű konstrukció volt ahoz hogy a német ipar kisebb erőráfordítással is nagyobb számban elő tudja állítani.

(A cikk még kiegészítés és javítás alatt áll.Továbbá a cikk megírásához felhasznált forrásokat is korrektül fel fogom tüntetni.)