M4 Sherman közepes harckocsi

Az M4 Sherman közepes harckocsi az amerikai páncélos erők legfontosabb,legáltalánosabb fegyvere volt.Összesen mintegy 50000 darab készült belőle, ezzel a Sherman vált a II. világháború legnagyobb darabszámban gyártott páncélosává.

A fejlesztés története:

A Sherman-t eredetileg az M3 Grand és Lee közepes harckocsitípusokból fejlesztették ki.Az M3-as Észak afrikai bevetése során fény derült a típus hiányosságaira.A gondolában elhelyezett 75mm-es löveg horizontálisan csak korlátozott, 30°-os szögtartományon belül volt elmozdítható (ez a löveg elhelyezési forma inkább az I. világháborús harckocsikra volt jellemző).Ha a cél ezen a 30°-os tartományon kívül esett akkor a harckocsit kellett a cél irányába fordítani.Az M3 ugyan rendelkezett egy lövegtoronyba szerelt 37mm-es löveggel is, ez azonban igen csak szerény teljesítményt nyújtott az erősebben páncélozott német tankok ellen.A korai modellek lomhának bizonyultak, országúton maximum 34 km/h sebességgel tudtak haladni terepen pedig még ennél is lassabban.További problémát jelentett hogy az M3 felépítménye elég magas volt ami a gyenge mobilitással párosulva igen csak sebezhetővé tette a típust.Ezeket a hiányosságokat az amerikai hadsereg már korábban felismerte ezért a Fegyverzetügyi Bizottság (Ordnance Department) 1940 augusztus 31-én közzé tette az M4 harckocsira vonatkozó pályázatot.Végül 1941 április 18-án a T6-os terveit találták a legalkalmasabbnak ami lényegében egy javított M3-asnak felelt meg.A a függőleges tekercsrugózású felfüggesztés és az alváz nem tért el igazán az előd típushoz képest, a harckocsi felépítményét és tornyát viszont áttervezték.A lövegtoronyba 75mm-es ágyút építettek a gondolában elhelyezett második löveget pedig elhagyták.A páncéltest is átesett némi "ráncfelvarráson", ennek köszönhetően  a harcjármű sziluettje is kisebb lett.A közös platformnak köszönhetően az M3 és az M4-es bizonyos alkatrészei csereszabatosak voltak.A lényegében egyező alváz kialakítás miatt a gyártósorokat könnyebb és gyorsabb volt átállítani a Sherman gyártására.

A Sherman gyártása és változatai:

A Sherman harckocsi főbb alváltozatai az  M4, M4A1, M4A2, M4A3, M4A4, M4A5 és az M4A6 voltak.Az alváltozatok között a legnagyobb különbséget az eltérő típusú motorok használata, illetve az M4 és az M4A1 változat esetében a felépítmény előállításának kivitelezésé jelentette.Az imént említett M4-es páncéltestét hegesztésessel állították össze míg az M4A1 variáns esetében a felépítményt öntéses eljárással hozták létre.Bár az M4A1 változatot is nagy számban gyártották később mégis a hegesztett kivitelű Shermanok terjedtek el.A két változat tömege és teljesítménye is nagyon hasonló volt.Az M4A1 belső tere viszont szűkösebbnek bizonyult ezért a löveghez tartozó lőszer javadalmazást csökkenteni kellett.

Az M4A2 változatnál az addig 51mm-es frontpáncélzatot 64mm-re cserélték de ez nem jelentett nagyobb védelmet a páncéltörő lövedékek ellen mivel az új,nagyobb falvastagságú páncéllemezeket már nagyobb állásszögben rögzítették a küzdőtérhez.A korábban alkalmazott Continental R-975 C1-es benzin motorok helyett  áttértek a General Motors 6046 iker V6-os elrendezésű 410 lóerős dízelmotor használatára.Ezzel az újítással a harckocsi menettulajdonságain,fogyasztásán valamint hatótávolságán is sikerült javítani.A  a terepjáró képessége, 20%-kal nőtt a sebessége 48 km/h-ra, ugyanakkor 30%-kal csökkent a fogyasztása.Összesen 8053 darab M4A2-es készült.

Az M4A3-as meghajtásáról egy 450 lóerős Ford GAA III V-WC motor gondoskodott.A típusnak létezett még egy alváltozata amely az M4A3E2 "Jumbo" becenévre elkeresztelt harckocsi volt.A Jumbo nem volt más mint az M4A3 erősebb páncélzattal ellátott változata.A frontpáncélzatot 102mm-re, a lövegtorony oldalsó részének falvastagságát 152mm-re, míg a lövegpajzs védelmét  178mm-re növelték.Az erősebb páncélzat azonban 12 tonnával megnövelt a harckocsi tömegét, így az országúton elérhető sebesség 35 km/h-ra csökkent.Bár a Jumbo páncélzata kiválónak számított, mozgékonyság és tűzerő tekintetében messze elmaradt az 1944-ben gyártósorra kerülő 76mm-es löveggel ellátott Sherman változatokhoz képest.Az M4A3E8 Sherman Easy Eight (könnyű nyolcas) harckocsi volt a második, fontosabb alváltozat melyet a módosított HVSS felfüggesztéssel látták el, ezzel elsősorban a páncélos mobilitásán akartak javítani.Erre azért volt szükség, mert bár a Sherman kiváló menettulajdonságokkal rendelkezett száraz terepen, felázott vagy havas terepkörülmények között a VVSS felfüggesztés illetve a keskenyebb lánctalp nagyobb fajlagos talajnyomása miatt már nem nyújtott olyan jó teljesítményt.Hogy erre a problémára megoldást találjanak, a mérnökök módosították a Sherman felfüggesztését.Az oldalankénti 3 kerékzsámolyos elrendezést meghagyták a tekercsrugókat viszont vízszintes helyzetben építették be.A szélesebb lánctalpaknak köszönhetően a harcjármű terepjáró képessége sokat javult.

Az M4A1,M4A2 illetve az M4A3 típusoknak volt még egy alváltozata amelyek eredeti nevük mellé a (76)W típusjelölést kapták (a 76-os szám a löveg űrméretét jelöli).Az erősebb L/55 űrméret hosszúságú 76mm-es páncéltörő ágyú a II. Világháború későbbi szakaszában megjelenő erősebb fegyverzettel és páncélzattal ellátott német harckocsik miatt vált szükségessé.A nagyobb ágyú miatt azonban a lövegtornyot is módosítani kellett. A tervezőmérnökök a T-23-as lövegtoronnyal rukkoltak elő amely már alkalmas volt a nagyobb méretű páncéltörőlöveg befogadására.

A soron következő M4A4 széria az igen szokatlan Chrysler A57-es motorral lett felszerelve.Az A57 inkább a kényszerűség szüleménye volt mint sem radikális technikai újítás.1941-ben Amerika hadba lépését követően óriási szükség volt egy olyan motorra amely alkalmas lehet az M4A4 harckocsik meghajtásához.Mivel a tervező mérnököket szorongatta az idő ezért egy viszonylag gyorsan megvalósítható és érdekes ötlettel álltak elő.Öt Chrysler 6 hengeres benzinmotort építettek össze egy blokkba amelyek egy közös tengelyt hajtottak meg.A végeredmény egy 30 hengeres 21 literes 370 lóerős motor ami igen méretesre és nehézre sikeredett.További gondot jelentett hogy az újonnan létrehozott erőforrás nem fért bele a Sherman motorterébe ezért az alvázat is ki kellett szélesíteni.Ebből a változatból végül közel 7449 darabot gyártottak.A britek az M4A4-es páncélosok felhasználásával építették meg a 17 fontos löveggel felszerelt Sherman Firefly tankokat.Az új fegyvernek azonban túl nagy volt a hátrasiklása ahoz hogy a Sherman lövegtornyába, hagyományos módon be lehessen építeni.Ezért áttervezték a löveg hátrasikló mechanizmusát illetve a lövegtoronyba 90 fokkal elforgatva szerelték be hogy a töltő hozzá tudjon férni a lövegzárhoz.A változtatások alig két tonnás tömegnövekedéshez vezettek így a harcjármű mozgékonysága alig romlott valamit, ezzel ellentétben a brit páncéltörő löveg viszont jóval hatékonyabbnak minősült mint az amerikai 76mm-es változat.A nagyobb tűzerőnek köszönhetően az angol változat még a Tigris I és Párduc harckocsikkal is sikerrel vehette fel a harcot.

Az M4A5 valójában a kanadai gyártású RAM harckocsit takarja.Bár hasonlított az amerikai Sherman tankokra az alváz és lövegtorony kialakításában is volt némi eltérés.A páncélos főfegyverzetét a brit 6 fontos 57mm-es löveg képezte.Összesen körülbelül 2000 darab készült belőle.

Az M4A6 volt az utolsó fontosabb Sherman alváltozat.A harckocsihoz a Caterpillar D200-as motort választották ami a Wright R-1820 -repülőgépekhez használt- csillagmotor 450 lóerős teljesítményre lefojtott dízelüzemű változatának felelt meg.A páncélzat elől öntvényből míg a páncéltest többi részén hegesztett kivitelben készült. Összesen 75 példány végszerelése utána a típus gyártását felfüggesztették.

Az M4 és M3 harckocsik alvázának felhasználásával többféle kivitelben is gyártottak önjáró tarackokat.Ilyen volt például az M7 Priest az M12 az M40 vagy az M43.Az M7 kivételével valamennyi változat a 155mm-es tüzérségi ágyú különböző verzióival volt felszerelve.Fontos még megemlíteni a speciális célokra készült változatokat is.A Hobart "viccesei" néven is ismerté vált harcjárművek először a Normandiai hadműveletekben játszottak kulcsfontosságú szerepet.Az egyik ilyen "vicces" a Sherman "cséphadaró" tank volt amely az aknák hatástalanítása és a könnyű gyalogsági akadályok pusztítása terén vált igazán sikeressé.A lista azonban még korántsem lenne teljes a Sherman dózer, lángszórós, rakéta vetős,csapatszállító,légvédelmi,műszaki mentő,hídvető,orvosi illetve Duplex Drive  változatának megemlítése nélkül.

Izraeli változatok:

Az arab országok egyre több T-34/85-ös harckocsihoz jutott hozzá az 1950-es évek elején.A nagyobb számban felbukkanó orosz gyártmányú páncélosok ellen az izraeli haderő által használt Sherman változatok nem nyújtottak megfelelő teljesítményt, amire a francia gyártmányú  75mm CN 75-50 löveg jelentette a megoldást.Ez nem volt más mint a 75mm-es KwK 42 páncéltörő ágyú módosított változata.A francia mérnökök az áttervezett lövegtorony prototípusával 1955-re készültek el amit azonnal át is adtak Izraelnek, ezeket az M4A3 és M4A4 Sherman törzséhez rögzítették.Az első 50 darab M50-es még a régebbi VVSS rendszerű felfüggesztéssel készült ezt azonban a későbbi 300 M50-nél már a HVSS felfüggesztés váltotta fel.A HVSS rendszerhez tartozó szélesebb lánctalpak jobb fajlagos talajnyomást és kedvezőbb menet tulajdonságokat biztosított de a lövegtorony és az új fegyverzet miatt keletkezett többlet tömeget ez a változtatás csak részben orvosolta.Ennek fejében a Continental R-975 modellt  az erősebb Cummins V-8-as 460 lóerős dízel motorral helyettesítették így a Super Sherman országúti sebessége 50 km/h-ra nőtt.

Az erősebb páncéltörő lövegnek köszönhetően az M50-es Super sherman könnyedén elbánt a T-34/85-el, a vastagabb páncélzatú T-54 és T-62-es harckocsik feltűnése viszont arra sarkalta az Izraeli hadsereget hogy a Super Shermanokat erősebb fegyverzettel lássák el.Így született meg a CN 105 F1 105mm-es francia löveggel felszerelt Isherman harckocsi amely már képes volt elbánni a modernebb orosz páncélosokkal is.Az új löveg viszont 39 tonnára hizlalta a harcjármű tömegét ráadásul az eredeti löveg reakcióerejét az M51 lövegtornya már képtelen volt elviselni.Ezért az  L/56-os löveget L/44 űrmérethosszúra csökkentették és csőszájfékkel látták el hogy kompenzálják a löveg visszarúgóerejét.A típus hiányosságai közé tartozott hogy a páncélzata lényegében megegyezett a II. Világháborúban is használt Sherman harckocsik páncélvédelmével.Ez viszont nem volt össze egyeztethető az IDF elképzeléseivel miszerint a személyzet túlélési esélye elsődleges prioritást élvez.Ezért az M50 és M51-es páncélosokat a 70-es és 80-as évek között fokozatosan kivonták a frontszolgálatból.